Hosszú idő telt el, újra megpróbálom felvenni a fonalat. Most éppen húsvét kapcsán, és talán azért is mert tavasz van.

A húsvéti kirándulás elengedhetetlen kelléke a rokonoknál és ismerősöknél begyűjtött sonka és tojás egy kis kaláccsal. Ezzel nem mondtam újat, de egy szép tavaszi napon, amikor az ember a sok felesleges kalória bevitele után rászánja magát egy kis szint legyőzésére, új értelmet nyernek a sablonos húsvéti ételek.

Mi húsvét hétfőn a Cserhátban tettünk egy szolid 1 napos túrát az Alsópetény - Becske szakaszon. Nagyon kellemes kis szintek vannak benne, összesen alig 500 méter, az is nagyon finoman adagolva, szóval inkább egy séta mint igazi túrázás. Kedves kis falu Alsópetény, láttunk egy fogadót, talán Hármaskönyv Fogadó volt a neve. Mivel reggel volt nem ettünk, de legközelebb - amikor ide érkezünk majd - mindenképp kipróbáljuk és beszámolok róla.

A következő állomás Romhány volt, ahol Z-t sikerült meglocsolnia egy részeg helyi csávónak, de egyébként üres volt minden, még a Fáradt Vándor Panzió és Étterem is. Pedig az étlap itt is rendben volt, még napi menüt is láttam - csak ugye felszolgálót nem, így aztán továbbálltunk. (Ha esetleg valakinek van erről a helyről tapasztalata, írja meg és közzéteszem.)

Ebédidő közeledtével az Öreg-hegyen fogyasztottuk el ebédünket, ami a post elején szereplő kíváló húsvéti finomságokat tartalmazta: sonka, főtt tojás - ami még a melegben is jól bírja, kalács, némi zöldség és sütemény. Innivaló: Mindig sima vizet viszünk magunkkal, mert annál nincs jobb, de amint melegebb az idő, egy kis otthon elkészített tea is nagyon jól tud esni - legalábbis a langyos víznél jobb a langyos tea.

Nagyon jó tempóban tudtunk haladni, így a tervezett idő előtt érkeztünk meg Becskére. Itt már voltunk korábban - pont akkor amikor avatták a buddhista sztúpát, így a falut nem jártuk be újra. Becskével kapcsolatban két dolgot is megtanultunk: egyrészt nagyon nehéz elmenni innen, másrészt attól még hogy az ember halad, nem biztos hogy jut is valahova. Mindjárt kiderül mit jelent ez a két tanulság.

Fel volt nekünk írva, hogy "Becske - Nógrádkövesdi elágazás" megállóból indul busz 16:30-kor. Másrészt Becske-alsóról indul vonat 18:12-kor (Budapestre). Mivel 16h sem volt még, megkérdeztük az egyik falubelit, hogy hol van ez a buszmegálló, mire ő azt mondta, hogy nemrég ment el a busz és legközelebb csak este felé jön, úgyhogy Nógrádkövesd felé érdemes megpróbálni. Elindultunk a betonon és meg is találtuk a következő faluban a buszmegállót. Jött is hamar egy busz, ami ritkaság számba megy erre felé, ezért gyorsan fel is szálltunk rá. A következő megálló Becske volt, két helyen is megállt a busz Becskén, az egyik megálló pedig a falubeli ember háza előtt volt... Elmentünk vele Balassagyarmatra, egész hamar odaértünk. Itt viszont annyian nyomorogtak a Pestre induló volánbusz megállóban, hogy esélytelen lett volna azon 2 órát zötykölődni, ráadásul kutyával voltunk, nem akartunk neki sem rosszat. Választottuk tehát a vonatot, ami 18:35-kor indult (volna, ha nem szerelik a mozdonyt), szuper Bzmot tipusú, nem gondoltam volna, hogy a Keleti pu-ra egyáltalán még beengednek ilyet :)
Rövidesen meg is érkeztünk Becske-alsó állomásra, majdnem 18:12-kor - vagyis sikerült felszállnunk arra a vonatra, amit eredetileg kinéztünk, csak 2 órát kellett volna várni rá - mondjuk egy kis üdítő vagy jégkrém társaságában... De fogjuk fel lazán a dolgokat, felzötyögtünk a Bzmot-al Pestre - 80 km / 2,5 óra! :)

Zárásul az ambrus által lepontozott helyeket megosztom veletek is - mi még nem voltunk, úgyhogy később tudok csak saját pontszámokat adni.

Kőszeg: Csikar Csárda
Stabilan hozza a közepes minőséget, de az alpesi csirkéjük (szalonnával és sajttal) ad annyi energiát, hogy fel lehet tőle szaladni az Írott kőre. Árban elfogadható.

Kőszeg: Bécsikapu vendéglő
Belvárosi turistacsapdának láttatja magát, és nem is okoz nagy csalódást. A somlói habjába mélyfúrásokat végeztem, így alul megtaláltam a tésztát. Kerülendő kategória.

Tapolca: Dream Team vendéglő
A tapolcai tavasbarlang ellenpontja. Kívülről semmi extra, de a tartalom igazán meggyőző. Nagyon finoman főznek, és abszolút elfogadható áron. Csak így tovább! A tavasbarlangra szánt pénzeteket itt költsétek el.

Eger: HBH étterem
Klasszikus családi étterem, 80-as évekbeli rusztikus enteriőrrel. Közel van a belvárosból, ha az ablakhoz ültök, lehet látni az aktuális tüntetést a hospinvest ellen.
A gulyásleves gazdag volt és laktató, de túrabakancsban nem annyira illik az emberhez a hely. Ha nagypapával mentek túrázni, akkor ez a jó étterem az ebédeléshez.

Nagy-Milic után - Panoráma büfé
Kikerülhetetlen, de érdemes is megállni egy ebédre. A néni(k) reggel megfőzik az aktuális menüt, és délutánig kínálják. Igazi Rockenbauer Pál-feeling. Az árak nevetségesen alacsonyak, az adagok méretesek, padon, fa alatt fogyasztásra. Dubarry csirkére hercegnő burgonyával ne számítsatok, egyszerű kajálda ez.

Értékelés 10-es skálán - ambrus szerint:

Mégegyszer köszönjük ambrusnak a tippeket!