Idén ősszel a négy napos hétvégéből hármat a Cserehát felderítésére szántunk. Ellátogattunk az ország igen szegény, sanyarú sorsú vidékére, Borsod megye északi határvidékére, ahol a 70 fős falu már egész nagynak számít. A lakosság nagy része öregekből, nyugdíjasokból áll. Munkalehetőség nincs, az emberek fogalmam sincs miből élnek... Mint megtudtuk, a turizmus a kéktúrázókon kívül igen kevés vendéget jelent. Mindezek ellenére mindenki kedves, segítőkész volt és rengeteg pozitív élménnyel, feltöltődve értünk haza!
Szögligetről indultunk, mert ezt a kis falut már korábban a szívünkbe zártuk. Nagyon szép a fekvése és anno az eső elől ide menekültünk az egyik túristaházba.
Első nap a Szádvár érintésével Bódvaszilasig mentünk, és a 100 éves Vendégházban szálltunk meg. Több ok miatt érdemes ezt a szálláshelyet választani:
- nagyon kedvesek és vendégszeretőek a tulajdonosok
- a vendégház egy régi parasztházból (tényleg 100 éve épült) nagyon szépen lett kialakítva, kényelmes, otthonos
- a ház egyben tájházként is üzemel, a tulajdonos szívesen mesél a falu és a hely történetéről
- finom vacsorát és pálinkát, szárított gyümölcsöt lehet kapni a szállás mellé :)
Mi például helyi specialitás bablevest és paprikás csirkét kaptunk vacsorára, amit mind megettünk, nagyon finom volt. Ha kicsit felkészültebbek lettünk volna, akkor megyünk, amikor "káposzta napok" vannak, akkor sok helyi káposztás ételt kipróbálhattunk volna.
Második nap Irotáig mentünk, a Talentum Vendégházban aludtunk. Itt megtudtuk, hogy a faluban egyre több a külföldi ház tulajdonos, főleg holland családok vesznek maguknak parasztházat, felújítják, szépen rendbehozzák őket. A Talentum egy falusi turizmus komplexum, akár táboroztatást is vállalnak, mert több épület is van a hatalmas kertben.
A szállás mellé itt is kértünk vacsorát - mert fáradtan megérkezve nincs jobb a finom házias meleg ételnél. Nem adtuk alább két fogásnál: a borsóleves mellé vaddisznó pörköltet kaptunk tésztával és uborkasalátával, és ráadás meglepetésként még sütit is! Itt akkora adagokat kaptunk, hogy tényleg nem bírtuk megenni, elvinni pedig nem tudtuk magunkkal... Bevacsorázva nagyot aludtunk és másnap reggel pedig hagymás kolbászos rántotta fogadott minket az új túraszakasz előtt.
Aki esetleg hezitál azon, hogy ilyen falusi turizmus helyeken kérjen-e ellátást, most mondom neki, hogy egy percet se gondolkozzon tovább. Mindenhol érdemes a helyi specialitást kérni, vagy ha szereted a vadételt, akkor valami vadas fogást. A gasztro élmény nem fog elmaradni!
A pontozásban holt verseny alakult ki:
100 éves Vendégház, Bódvaszilas | 8 pont |
Talentum Vendégház, Irota | 8 pont |
Utolsó kommentek